A domik értéke eléggé széles skálán mozog, nagyjából 500-2300 € között. Max. 1300 eurót szántam rá, de ha kevesebb, az sem baj. Már a motorvásárlás kezdetén ledöbbentem, hogy a jó állapotban lévő Dominatorok egy két héten belül gazdát cserélnek.

Apám oldschool taktikáját próbáltam bevetni, konkrétan azt, amit a prágai zsiguli vásárlásakor volt alkalmam megélni. Vonattal Prágába, trafikból kivásároltuk az összes hirdetést tartalmazó újságot. Böngészés, megjelölés, fülkéből telefonálás. Két óra buszozás, kiszállás, befordultunk a sarkon és ott állt a csokibarna ezeröcsi, rettenet narancs üléshuzattal, fejpárnával, autórádióval, csillogó krómdíszekkel, 175-ös peres gumikkal, NDK import. Az első pillantástól remegő boldogság járt át, hogy ez a mienk is lehet, mire a fater rámförmedt, hogy ne örvendezzek a tulaj előtt, mert akkor nehezebb alkudni!!! Aztán elkezdett sírni, nyekegett, húzta az időt, rám is mutogatott, háromszor elindultunk kifelé az utcából, majd visszafordultunk, hogy minél lejjebb tornázza az amúgyis jó árat. Nem lehettem több nyolc évesnél, de rohadtul kínos volt az egész szitu, az eladót sajnáltam, magunkat meg szégyelltem kettőnk helyett is.

Szóval letérdeltem, hogy én is bevethessem ezt a csodás taktikát! Érdektelenül fölhívok néhány címet azt színlelve, hogy nem komolyak a szándékaim, csak nézelődöm, egy kicsit flegma is vagyok, megkérdem mennyi az alja, mondom még egyszer az eladónak, hogy csak informálódom, nem igazán érdekel. Aztán néhány nap múlva visszahívom a tagot, mégis érdekelne a motor, ha jó árat mond elviszem, mert szerintem a kutyának sem kell a kétkerekű lajhárja. Na így csúszott ki a kezeim közül kb. négy remek példány. Mindegyiket alku nélkül vitték el! 

Aztán egy ideig nem akadt semmilyen értelmes darab, csak túlárazott, vagy százezer kilométerrel visszatekerve. Volt olyan, aminél az egész család fogadkozott, hogy nagyon patent kis bringa, tutira negyvenezer van benne, csak épp vezérlést kell cserélni, ami normális esetben nagyjából kilencvenezernél esedékes. Érdekes, gondoltam! Viszont volt egy kék a neten már egy jó ideje, ami valamiért nem kellett sekinek. Nekem sem! Végső elkeseredésemben hívtam föl, Komáromban volt, nem is olyan messze Pesttől, még azon a héten lementem megnézni. Természetesen ez sem úgy sült el, ahogyan terveztem, mert bár az eladóval lezsíroztam a motornézést, de a megbeszélt időpontban nem volt otthon. Mindegy, a család megmutatta a bringát, volt vagy tíz motor a garázsban, ez állt leghátul. Kibányásztuk, aksi halott, mondták, már vagy két hónapja nem nyúltak hozzá. Töltőre rá, egy kis benya a levegőfilterbe és láss csodát: pöccre indult! Semmi füst, kulturált ropogós hang hidegen is. Bemelegítettem, mentem egy kanyart és azzal hagytam ott, hogy ha visszatér a ház ura, talán visszajövök. Pár napra rá újra hívtam, hogy akkor most mi van. Amiért nem volt otthon előzőleg, mély elnézések közepette engedett 150 eurót, meg adott egy új bedobozolt akkumulátort. Hát elhoztam!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.